(Cseh Tams - Beremnyi Gza) Acs Mari szke volt, ruhja barna volt, azt mondjk bolond maradt, hogy nla sokkal jobban csinlom n, s azt is, hogy kr, hogy bennemaradt. Acs Mari bennemaradt, bolond lett kt v alatt, lttam egy villamoson, mit mondjak, megijedtem, hogy milyen, j, hogy mr nem kzjk tartozom. Mondjk, hogy okos vagyok, nzzem, hogy hova jutott, nzzem, hogy hova jutott, mind, aki bennemaradt a rgiben, akik meg nem bocstanak. Kik semmit sem felednek, s nem bocstanak meg, vgl egy villamoson rmijesztenek s n elfordulok: bennemaradtak a rgiben. n tudom, hogy felejteni kell a rgi iskolkat, a tanri tbolydkat, az sszes tvhitet, mit belnkverni mert szzezer vn bolond, kit tnkretett a gond, kiknek most megbocstani kell, rteni apnk-anynkat, jl bezrt tbolydkat, amikre rmegy az, ki szerint csak panasz, egyetlenegy panasz, egy vgs bolond grimasz, vgs vigyor vagyunk, mi ms! Acs Mari hitte velem, hogy neknk nincs msmilyen, hogy neknk nincs csak ilyen, csak ilyen pldasrtett letnk, s bennemaradt. Vltott szn idben, hasadt szilnktkrben, ltom, mi velnk trtnt, csak meg ne srtdjek, mint Acs Mari, flek, hogy bennemaradok. Acs Mari bolond, halott, legvgs villamosok sztviszik, rlt, menjen, nincs mirt szgyenkeznem, de mgis el szeretnm, de mgis el szeretnm, most mgis el szeretnm, mieltt mg elmenne, a helyettem rletbe, abba a krlelhetetlenbe, utoljra el szeretnm bcsztatni t, n, az okos. Transcripted by IITI
Afi lyrics